Otthon / Friss hírek / „Nem attól kell függnie a döntéshozatalnak, hogy tízezren döngetik-e a Parlament kapuját”

„Nem attól kell függnie a döntéshozatalnak, hogy tízezren döngetik-e a Parlament kapuját”

A szerdai, a Nőkért Egyesület által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen dr. Spronz Júlia, a PATENT egyesület szakjogásza kifejtette, hiányosságok állapíthatók meg Magyarországon a kapcsolati erőszakot érintő jogszabályokban és jogalkalmazásban. Elmondta, mind a szakmai közeg, mind a laikus mikroközössége az embereknek teljesen felkészületlen a párkapcsolati erőszakos esetekre.

A szakjogász kiemelte, olyan, mintha tényleg nem történt volna semmi az elmúlt 20-25 évben, hiszen pontosan ugyanolyan meglepetéssel reagálnak a szakemberek mellett a laikus támogatók is. Ő úgy gondolja, a képzéshiány, a folyamatos és szakmai képzés nemléte fájón hiányzik. Hozzátette, bármilyen a jogszabályi közeg – jogalkotás szinten történtek változások: például van már kapcsolati erőszak tényállása, és létezik zaklatás tényállása is a Büntető Törvénykönyvben -, a jogalkalmazás során ezek a vívmányok nem igazán érvényesülnek.

A távoltartás évekkel ezelőtt a nőszervezetek erős lobbi munkájának eredményeként bekerült a magyar jogi környezetbe, mégis azt látjuk, vagy egyáltalán nem alkalmazzák, vagy rosszul.

Spronz elmondta, ők eredendően úgy oktatták, hogy az ún. „lightosabb” esetekben vegyék elő, nem akkor, amikor életveszélyes fenyegetettségben él egy nő, hiszen a távoltartás erre alkalmatlan: nem alternatívája az egyéb, ennél lényegesen szigorúbb kényszerintézkedéseknek.

Kifejtette, továbbra is a legtöbb családon belüli erőszakos bűncselekmény magánindítványra büntetendő, noha a tapasztalatok azt mutatják, a legtöbb áldozat nincs abban a helyzetben, hogy saját maga feljelentést tegyen: rettegnek, függőségi viszonyban állnak, félnek, hogy „mégis csak a gyerek apja”, s nem akarják őt börtönbe juttatni.

Sok oka van tehát annak, hogy miért nem lehet egy áldozatra ráterhelni a feljelentésnek, a magánindítványnak a felelősségét. Ezen pedig változtatni kell, hiszen továbbra is nagy hiányosság, hogy ezek a bűncselekmények nem hivatalból üldözendőek. Hozzátette,

állandóan jönnek az újabb és újabb ügyek, amik arra világítanak rá: működésképtelen az egész rendszer.

A rendőrségnek egyébként 2003 óta van egy belső normája, ez részletes útmutatást ad ahhoz, hogyan kell eljárni ezekben az ügyekben. Ezt először 2007-ben módosították, majd 2018-ban.

Elvi szinten tehát van utasítás, de ha az a rendőr, aki kimegy a helyszínre, ezt nem ismeri, nem megyünk vele sokra

 

– fogalmazott a szakjogász.

Úgy véli, amíg nem veszik elég komolyan ezeket az eseteket, s nem kapnak folyamatosan kiképzést a jogalkalmazó állomány tagjai – és itt rendkívül fontos szerepe van az áldozatvédő szervezeteknek -, addig nem várható sok változás.

Toldi Miklós, a bejegyzés alatt álló BÉKE Központ Egyesület (Bántalmazottak Érdekképviseleti Egyesülete) alapító tagja elmondta, őt az motiválta, ami akkor, amikor a rendőri hivatást választotta: segíteni az embereken. Ebben az esetben azt látja, vannak bizonyos rendszerhibák, de szerinte a társadalom az egész világon felgyorsult, a megélhetésért, a boldogulásért való küzdelem, bizonyos össztársadalmi és állami, gazdasági beavatkozások sorozatának látható jele a családon belüli erőszak. Óriási feszültség és stressz jellemzi az embereket, s ez csapódik le a családban.

Úgy véli, olyan szabályokra lenne szükség, amivel például rögtön védelem alá helyezik a bántalmazottat, az érdekvédő egyesületeknek pedig az a dolguk, hogy összesítsék a személyesen átélt eseteket, majd megjelenítsék azokat a jogalkotó felé. Toldi szerint a sértettet a jogalkotónak úgy kell minősítenie, miszerint ő nem jogképes személy, fizikailag, lelkileg sérült állapotba került, ezáltal elveszítette jogképességét: tehát nem képes magát megvédeni. Kifejtette, Magyarországon minden bűncselekmény hivatalból üldözendő, és ha ehhez hozzátesszük, hogy a sértettek kiszolgáltatott helyzetben vannak, akkor a rendőrségi jogszabályokat és intézkedéseket meg kellene változtatni. Ez pedig olyan lehetne, hogy bármilyen információs csatornán a rendőrség tudomására jutott bűncselekmény vagy szabálysértés esetén a sima rendőri jelentésből el lehessen indítani a sértett védelmét.

Béres-Deák Rita, a bécsi Schau nicht weg! / Ne nézz félre! nőjogi szervezet aktivistája kitért többek között arra, hogy

a családban hatalmi egyenlőtlenségek vannak, az egyik nagy probléma pedig az Magyarországon, hogy úgy teszünk, mintha nem lenne.

Idealizáljuk a családot: a családon belüli erőszak szót például nem használjuk, helyette kapcsolati erőszak van. Hiszen a család egy idealizált eszménykép, aminek nem sok köze van ahhoz, ahogyan valóban működnek. Meglátása szerint az igazán hatásos védelem az lenne, ami tudatában van az erőviszonyoknak, és ezeket megpróbálja kiegyenlíteni, nem megerősíteni. Hazánkban ez sokszor pedig úgy tűnik, pont fordítva van.

A hatalmi egyenlőtlenségek kapcsán Spronz Júlia hozzáfűzte, problémának és csapdahelyzetnek érzi, amit mostanában sokszor állami intervencióként hallunk: a családokat akarják megvédeni. A szakjogász szerint hatékony áldozatvédelemre van szükség, olyanra, amelyik a nők elleni erőszak jelenségét ismeri, felismeri és tudja, hogyan lehet erre megfelelően reagálni. Probléma az is, hogy

a külön élő kapcsolattartás „glóriát kapott”, s úgy tűnik, a mai rendszerben a jogok fölé helyezkedik: tehát a külön élő szülőnek minden körülmények között kapcsolattartásra van joga.

Ez sokszor a gyermek és az őt nevelő szülő biztonsága fölött is előnyt élvez. A PATENT-hez beérkező megkeresések túlnyomó többsége például kényszerláthatásról szól. Ha pedig a jogalkalmazó nem méri fel megfelelően, hogy a kapcsolat bántalmazó, az érintettek veszélyben vannak, és hogy ilyenkor nem ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a sima konfliktusos párkapcsolat esetén, nem csak rosszul látja el a feladatát, hanem kifejezetten veszélybe sodorja az állampolgárokat.

A szakember a legalapvetőbb problémát abban látja, hogy
a magyar jogrendszer és jogalkalmazói gyakorlat nem ad speciális protokollt párkapcsolati, családon belüli erőszakos esetekre.
Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke elmondta, úgy véli, egy felelős politikus számára nem attól kell függnie a döntéshozatalnak, hogy tízezren döngetik-e a Parlament kapuját.

Egy felelős politikus részéről egy döntés, hogy meg akarja-e védeni a bántalmazott nőket, akik nem biztos, hogy tízezres tömegekben ki tudnak menni a Kossuth térre

 

– fogalmazott.

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Jakab Péter: Nem ítélek el senkit és nem is rekesztek ki senkit

Jakab Péter, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje Facebook-posztjában reagált azokra a kritikákra, melyeket ő és pártja …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: