Otthon / Egyéb / Amint jön a válság, a nők munkája nagyobb veszélybe kerül

Amint jön a válság, a nők munkája nagyobb veszélybe kerül

A magyar férfiak és a nők életszínvonala közötti különbség nagy, de legalább folyamatosan csökken – egészen addig, amíg nem jön egy válság, akkor a nők helyzete jóval rosszabb lesz. Vagy addig, amíg nem kell egyedül nevelni a gyerekeket.

Amekkora nőnapi hagyomány a munkahelyen kéretlenül virágot vinni a nőknek és újabban a közösségi médiában posztolva jelezni, hogy igenis tiszteljük őket, március 8-nak legalább ugyanannyira a velejárója, hogy elmondják, valójában nem köszöntés kellene a nőknek, hanem egyenlőség. De mekkora az egyenlőtlenség most? A Központi Statisztikai Hivatal készítette el a Nők és férfiak Magyarországon című kiadványt, ebből, valamint a KSH és az Eurostat más adataiból szemezgettünk.

© AFP / Marijan Murat

A különbségek már gyerekkorban megjelennek – rögtön az iskolázottság számainál látszik az a trend, ami szinte mindent meghatároz: a különbségek csökkennek, de még mindig nagyok. Az, hogy a legfeljebb nyolc osztályt végzettek között 162 ezerrel többen vannak a nők a férfiaknál, hatalmas különbségnek tűnik, viszont óriási javulás, ha hozzátesszük, hogy 2000-ben ugyanez a különbség még 478 ezer fő volt. Az elmúlt két évtized egyik legfontosabb változása, hogy rengeteg lány tud továbbtanulni: míg 2000-ben 21 ezerrel több diplomás nő volt az országban, mint diplomás férfi, mostanra már 270 ezerrel vannak többen.

Kijönnek tehát a fiatal nők az egyetemről, és megpróbálnak elhelyezkedni. Ha addig nem is szembesültek azzal, hogy a nemük miatt nehézségbe ütköznek, legkésőbb ekkor nagy valószínűséggel észre fogják ezt venni. Hiába lett mostanra az összes diplomás 58 százaléka nő, a felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröknek csak 52 százalékát nők töltik be, a vezető pozíciókban pedig ugyan jelentősen nőtt a nők aránya 2000 óta, még most is csak 39 százalék. Így a tipikusnak tekinthető női munka a szellemi dolgozók között az irodai állás, a fizikai munkások között pedig a bolti munka.

Így pedig máris érthető, hogy miért nem érte el a nők fizetése a férfiak bérének 90 százalékát még a legjobb időkben sem. Nem feltétlenül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve hiányzik – komoly büntetésre számíthatna egy cég, ha ugyanazt a munkát más fizetésért adná egy nőnek -, a probléma leginkább ott van, hogy sok helyen a nőknek nehezebb eljutniuk abba a pozícióba, ahol igazán jól lehet keresni. Ráadásul itt csak a teljes állásúak látszanak. Mivel a női dolgozók 7,5 százaléka részmunkaidőben dolgozik, a férfiaknál pedig csak 5,2 százalékos ez az arány, joggal feltételezhetjük, hogy őket is beleszámolva még nagyobb lenne a kereseti szakadék.

Az egyik legnagyobb probléma emellett az, hogy nők munkaerőpiaci helyzete sokkal kevésbé válságálló, mint a férfiaké. Jól látszik, mi történik, ha egymás mellé tesszük az előző válság utáni kilábalás évtizedének és az elmúlt egy évnek a foglalkoztatottsági számait: hiába volt addig növekedés mindkét nemnél, a válságos 2020-ban éves átlagban úgy esett 37 ezer fővel a foglalkoztatottság 2019-hez képest, hogy a férfiaké 3 ezerrel, a nőké 34 ezerrel zuhant.

Igazán furcsa dolgokat akkor látunk, ha a szegénységi statisztikát nézzük meg. A nőknél 1,1 százalékponttal magasabb a szegények aránya, de ez szinte teljes egészében egyetlen korosztálynak tudható be, a 65 évnél idősebb nők között majdnem kétszer annyi a szegény, mint a férfi kortársaik között. Ennek pedig egy rendkívül szomorú oka van: a szegény férfiak közül nagyon sokan nem élnek 65 évet sem.

De ez a statisztika a magyar társadalom még egy nagyon fontos jellemzőjére rámutat. Az, hogy valaki egyedülálló, gyakorlatilag eltünteti a nemek közötti különbséget, függetlenül attól, hogy férfiról vagy nőről van-e szó, az egyik legnagyobb szegénységi kockázat.

Szintén komoly szegénységi kockázatot jelent az, ha valaki egyedül neveli a gyerekét. Ez nagyon nagy részben a nők problémája, a legutóbbi népszámlálás idején 72 ezer apa és 464 ezer anya nevelte egyedül a gyerekeit. (A 464 ezer egyedülálló anya közül 209 ezren elváltak, 136 ezren a férjük halála után maradtak egyedül.) A külöEz nagyon nagy részben a nők problémája, a legutóbbi népszámlálás idején 72 ezer apa és 464 ezer anya nevelte egyedül a gyerekeit. (A 464 ezer egyedülálló anya közül 209 ezren elváltak, 136 ezren a férjük halála után maradtak egyedül.)nbség csökken – míg 2010 és 2019 között az egyedülálló szülők családjaiban az egy főre jutó havi jövedelem 98 százalékkal nőtt, országosan csak 75 százalékkal -, de még így is 49 ezer forint az egy főre jutó különbség havonta.

Ami az egészségügyet illeti: feltűnően több nőnél diagnosztizálnak magas vérnyomást. Ennél a statisztikánál is érdemes figyelembe venni, hogy mivel sok rosszabb egészségi állapotú férfi fiatalabban hal meg, jóval nagyobb a nők esélye arra, hogy a kisebb egészségügyi bajaikkal járjanak orvoshoz idősebben is. Három olyan betegség van, ahol vagy csak minimális a két nem közötti különbség, vagy a férfiakra jellemzőbb: a cukorbetegség, a fekélyek, valamint az életmódból adódóan a májbetegségek. És ezen az adatsoron nem látszik ugyan, de a halálokok között a baleseteknek és az öngyilkosságoknak is sokkal több férfi áldozata van.

A születéskor várható élettartam folyamatosan nő, de a legtöbb európai országgal ellentétben a 80 évet még nem érte el – itt a férfiak vannak hatalmas, de legalább már csökkenő hátrányban. Az pedig nemektől függetlenül a magyar egészségügy rémes helyzetét mutatja, hogy egy átlagos magyar még mindig alig több, mint 60, egészségben eltöltött évben reménykedhet.

hvg.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Beszédesek Orbán varsói képei, egyik fontos szövetségese hiányzik

Egy új populista frakciónak kellene formálódnia a tervek szerint, de több kulcsszereplő el sem jött. …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: