Tisztelt Olvasó!

 

Az elmúlt időszakban történtek meg velem az alábbiak, melyek több kérdést is felvetnek a vidéki kisemberek körében. Az eset ismertetést megpróbálom tárgyilagosan megtenni, ezért a keletkezett iratokat csatolom. Természetesen a nevek és címek – a későbbi problémák elkerülése végett, – kitakarásra kerültek.

A történet egyszerű. Azzal kezdődött, hogy a családom tulajdonába került egy lakóingatlan, ami előtt a közterületen található gépkocsi bejárásra szolgáló híd régóta rossz állapotban volt. Több alkalommal jeleztem az önkormányzat felé személyesen, és telefonon szóban, de mivel nem foglalkoztak vele, ezért hivatalos levelet írtam nekik.

 

 

Ahogy önök kaptak választ, úgy kaptam én is. Mivel hallottam már a faluban lefolytatott birtokvédelmi eljárásról, ezért az alábbi kérelemmel a jegyzőhöz fordultam.

 

 

 

A jegyző elfogultságára hivatkozva a Megyei Közigazgatási Hivatalhoz küldte a kérelmet, ahonnan hamarosan értesítést kaptam, hogy más jegyzőt jelöltek ki az eljárás lefolytatására.

 

 

 

A meglepetés villámgyorsan érkezett. Mindösszesen két munkanap alatt (viccnek is rossz…) az eljárásra vonatkozó jogszabályra hivatkozással „alátámasztva” elutasításra került a kérelem. Azonnal átnéztem a hivatkozott rendeletet, majd panasszal éltem a határozatot hozó ellen a felettes szervnél, a Megyei Kormányhivatalnál, kérve, hogy a felsorolt indokaim vegyék figyelembe.

A benyújtott panasz után tájékoztatást kaptam, hogy csak mulasztás esetén van lehetőségük eljárni, azonban részükről nem észleltek ilyet. Az alábbiakat írták.

 

 

 

A válasz tükrében csak egyetlen lehetőségem maradt, megkértem az eljárásban keletkezett iratok másolatait. Ezirányú kérelmemet alább elolvashatják.

 

 

 

A válaszra nem kellett sokat várni, megkaptam a Jegyző által a hivatal kérésére írt válaszlevelét.

 

 

Természetesen nem igazán voltam megelégedve, újabb bizonyítékát láttam az igazamnak, amit nem kívántam véka alá rejteni.  Gondoltam egy merészet, és az összes iratot összeszedve, kikértem a Megyei Kormányhivatal vezetőjének személyes véleményét. A levelem alább szintén megosztom.

 

 

A válasz hamarosan megérkezett, de hiú ábránd volt csupán, hogy a nagyfőnök foglalkozzon személyesen az üggyel. A válasz most is ugyanaz a beosztott küldte, aki az előzőket, ám ezúttal már a mulasztással kapcsolatos esetleges vizsgálati jogkör lehetősége is kimaradt az aktuális tájékoztatásból. Tessék elolvasni.

Ha összességében vizsgáljuk a történteket, eszünkbe juthat a régi mondás, miszerint: „A kutya nem eszi meg a kölykét.” Valószínűleg igaz lehet. Az önkormányzathoz írt levelemben, utaltam némi „maszekolásra”, de ezt valószínűleg nem vették, vagy nem akarták észrevenni.

A közigazgatásban dolgozók közötti egymás iránt tanúsított lojalitás már-már eltúlzottnak tűnik, és az esetek jelentős részében, – véleményem szerint,- helytelen is lehet. Pláne, ha a törvények hivatali oldalról való betartásáról van szó. Elvégre közismert, mindenki által tudva levő, hogy a jegyzők feladata volna az önkormányzatok esetében biztosítani a jogszabályok betartását, és a jogi ismeretekkel nem rendelkező testületek döntéseit, rendeleteit a törvények adta keretek között tartani. Amennyiben ez mégsem sikerülne, a Megyei Kormányhivatalok feladata volna a jegyzőkönyvek, panaszok, beadványok alapján azok törvényességének felülvizsgálata, így a jegyzők munkájának ellenőrzése, felügyelete.

 

Esetem kapcsán felmerül a kérdés, ha megtörténhet, hogy a vonatkozó kormányrendeleteket nem tartják be maradéktalanul, akkor vajon hány határozat lehet még hibás, jogsértő, vagy akár jogszabály ellenes, miközben alapjaiban határozza meg egy adott közösség mindennapjait, befolyásolja az ott élők életkörülményeit. Ha a vonatkozó törvények, jogszabályokat figyelmen kívül hagyták, és az elvileg ellenőrzésre hivatott Kormányhivatal ezekben az ügyekben nem tud, vagy nem akar lépni, akkor mire számítsunk, mire készüljünk mi kisemberek? Más-más szabályok vonatkoznak, mondjuk egy polgármesterre, jegyzőre, más egy kisvárosi emberre, a vállalkozókra, vagy talán a közhasznú munkásokra?

A törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkoznia. Vajon így van? Vagy vannak egyenlők, és egyenlőbbek?

 

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Rémálom volt a magyar boltosoknak az április

Az iparcikkeket kínáló üzletek 150 milliárd forintot buktak 2019 azonos hónapjához képest. A koronavírus-járvány okozta …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: