A fesztiválok nem akarják elengedni ezt a nyarat is, készülnek a nyitásra

Azt már tudjuk, hogy a kormány úgy számol, idén júniusban simán be lehet majd engedni 67 ezer embert a Puskás Arénába, szombat óta pedig az edzőtermek, uszodák, sport- és kulturális intézmények, vendéglátóhelyek teraszai és belterei várhatják a felszabadult tömegeket a 4 millió beoltott országában. Arról azonban továbbra sincs információ, hogy a nyár egyik fő szervezőelemét, a koncert- és fesztiváleseményeket bizonyos feltételek mellett meg lehet-e idén tartani vagy sem. Ezt minél hamarabb tisztázni kellene, mert ahogy Varga-Csajkás Zoltán, a dunaújvárosi Rockmaraton operatív szervezője mondja: jelen pillanatban leginkább az információhiány nehezíti meg a fesztiválszervezők életét.

Tavaly április 30-án dőlt el, hogy mi lesz a rendezvényekkel. Ehhez képest most még mindig nincs hivatalos állásfoglalás a témában. A szakmában keringenek fű alatt információk, de most már muszáj, hogy valaki kiálljon a nyilvánosság elé, és megmondja, hogy pontosan milyen feltételekkel, törvényi szabályozás mellett működhetünk idén. Nem pletykákat akarunk hallani, hanem tudni végre, hogy szervezhetünk-e fesztivált vagy sem

– mondja.

Hozzáteszi, hogy a teljes bizonytalanság a legrosszabb ennek a szakmának, és, hogy ennél még az is jobb lenne, ha a kormány részéről negatív döntés születne. „Akkor legalább tudjuk, hogy oké, megint el kell kezdenünk imádkozni a közönségünkhöz, hogy támogassák ismét a fesztivált, hogy kihúzzuk valahogy az idei évet is bevételek nélkül.”

Tavaly az összes fesztivált lefújták, ezért szinte minden, általunk megkérdezett rendezvény komoly veszteségeket maga előtt görgetve vágott neki 2021-nek. Az előző szezont még ki lehetett húzni a merchandise termékek eladásából, esetleg hitelekből, pályázatokból, a közönség adományozó kedvében és abban bízva, hogy az előre megvásárolt jegyeket nem váltják vissza, azonban van, aki számára ugyanezt idén eljátszani már nagyon kockázatos lenne. A Fishing on Orfű egyik szervezője, Egyedi Péter konkrétan úgy fogalmaz, hogy „további sérüléseket már nem nagyon tudnának elviselni”. Hozzáteszi, hogy a Baranya megyei, telt ház idején naponta körülbelül 8500 vendéget vonzó fesztivált gyakorlatilag szponzorok nélkül valósítják meg, tehát bevételük csak a jegyeladásból és a vendéglátásból van. “Ha nincs rendezvény, akkor ez a két bevételi forrás lenullázódik, és iszonyú nagy bajba kerül a cég” – teszi hozzá.

Mindenki másképp csinálja

Egy fesztivált megszervezni közel egyéves munka, sok költséggel jár, és vannak olyan kiadások – mint az irodabérlet, alkalmazottak, járulékok fizetése, grafikai költségek –, amelyeket akkor is fedezni kell, ha egyáltalán nincs rendezvény.

Ezért aztán a hazai fesztiválok jelentős része nagyon reméli – és ennek megfelelően úgy is kalkulál –, hogy idén valamilyen formában már megtartható lesz.

Megnézve azt a körülbelül 20 nagyobb zenés rendezvényt, amelyek színesítik az itthoni fesztiválpalettát, azt látjuk, hogy egyelőre biztosan csak a VOLT Fesztivál és a Balaton Sound az, ami elmarad, és bár a Sziget szervezői még mindig nem döntötték el, hogy mi lesz idén az ország legnagyobb fesztiváljának sorsa, valószínűbbnek látszik, hogy elhalasztják.

A fesztiváloknak mérlegelniük kell, és az idő szorítása miatt ezekben a hetekben jutniuk is kell valamire: vagy lemondanak erről a nyárról, vagy megelőlegezik a kormánynak a bizalmat, és elkezdik leszervezni a bulit.

Áprilisban már a Kolorádó Fesztivál, a Bánkitó Fesztivál, a Művészetek Völgye és az Ördögkatlan Fesztivál is bejelentette: önszántukból biztosan nem fújják a le rendezvényüket, és közzétették a hivatalos dátumaikat. Lapunkat az EFOTT szervezői ugyanerről erősítették meg. A kicsi, családias hangulatú rendezvények is bizakodnak: a S.U.N. goa fesztivál például akár 500 fős létszámkorlát esetén is meg lesz tartva, ahogy a paksi Nemzetközi Gastroblues Fesztivál szervezői is készülnek erre az eshetőségre. Ha minden kötél szakad, akkor ők a tavalyi évhez hasonlóan online fogják közvetíteni a fellépéseket.

Más rendezvények egyelőre kivárnak: az augusztus végi Szegedi Ifjúsági Napok szervezői május közepére/végére időzítik a végleges döntés megszületését, náluk ezért még nem indult el a jegyértékesítés sem. A Campus fesztivál szervezői ugyancsak e hónap végén döntenek, és a rendezvény július végi megvalósítását egy kritériumhoz kötötték: el kell hogy addigra érje a hatmilliót az oltásra regisztráltak száma.

Lapunknak többen is azt nyilatkozták, hogy nem várhatják meg Gulyás Gergely kormányinfós bejelentését a fesztiválok ügyben, mert félő, hogy a szervezéssel kifutnak az időből. Két hét alatt ugyanis nem lehet fesztivált szervezni.

Oláh Kata, a július elején megrendezendő Bánkitó Fesztivál ügyvezetője például azt mondja: április vége volt az utolsó utáni pillanat, amikor még dönthettek arról, hogy nekifutnak-e a szezonnak vagy sem. „Így most kicsivel több mint két hónapunk maradt, és ez a legrövidebb időtartam, ami alatt még el lehet adni a jegyeket, és a fesztivált is meg lehet szervezni. Nem halogathattunk tovább. Ha a kormány részéről csak júniusban születik engedélyező döntés, az nekünk már késő” – fogalmaz, és hozzáteszi, hogy a tél végén még maguk sem tudták elképzelni, hogy reális lehet egy 2021-es fesztivál nyélbe ütése, „és morálisan sem lett volna egy igazán szimpatikus dolog abban a helyzetben, amiben a magyar társadalom volt, fesztivált hirdetni”.

Jellemzően azok a fesztiválok vannak a legnagyobb bajban, amelyek hagyományosan nyár eleji rendezvények, mert a nyájimmuntás még a küszöbön sincsen. Ráadásul hagyott némi rossz szájízt maga után a kormány tavalyi húzása is, amikor elég későn, július végén jelentették csak be, hogy augusztus 15-e után sem lehet 500 főnél nagyobb mulatságokat szervezni, így keresztülhúzták azoknak a korai fesztiváloknak a számításait, amelyek óvatosságból augusztusra tolták el az időpontjaikat.

A Fishing on Orfű már egyre kevésbé bízik abban, hogy az eredeti időpontban, június harmadik hetében megtarthatják a fesztivált. Ehhez az kellene – mondja Egyedi Péter, hogy a kormány május első napjaiban egyszerűen értelmezhető határozatokat hozzon a zenés, táncos rendezvényekkel kapcsolatban. Ha ez nem történik meg, akkor a Fishing az augusztusi pótdátumra tolódik.

Egy ilyen „B terv” beiktatása azonban nem kis energiabefektetéssel jár, a Fishingnek például eleve két dátumra kellett lekötnie a zenekarokat, ahogy a beszállítókat, a technikai partnereket és a vendéglátósokat is, de nem is mindenki tud pótidőpontokkal számolni. Vannak, akik nem akarnak a versenytársakra rászervezni, másoknak pedig olyan a helyszínük, hogy az a nyár többi hétvégéjén egyéb programoknak ad otthon (mint Bánkon a Tószínpad).

Van olyan, aki csak a fesztiválozás miatt oltatta be magát

Varga-Csajkás Zoltán azt mondja, hogy a nagyfokú bizonytalanság miatt soha életükben nem álltak még olyan rosszul a szervezéssel, mint most. Két hónapon belül kellene megtartani a Rockmaratont, de nagyon nehéz „feltételes üzemmódban működni”. „Vegyünk például egy vagyonőrt, akinek el kell döntenie, hogy mit csinál a nyáron. Szeret minket, minden évben dolgozik a Rockmaratonon, de inkább elvállalja most nyárra a biztos munkát egy portaszolgálaton, minthogy elszerződjön egy fesztiválra, amely sorsa bizonytalan. Az összes alkalmazottunk, partnerünk megpróbál valahogy életben maradni, és el fogják vállalni az összes fix melót, ami persze, teljesen érthető, viszont lehetetlen helyzeteket teremt.”

Kolonics Erika, a SZIN főszervezője is a munkaerőhiány miatti aggodalmának ad hangot, mikor azt mondja, „a kisvállalkozói szféra nagyon megsínylette az elmúlt időszakot. A technikusok közül vannak, akik váltottak, elhagyták a pályát, mert egzisztenciálisan már nem lehetett tovább vállalni a kialakult helyzetet.”

Dilemmákból van bőven. Kérdés például, hogy egyáltalán a közönség mennyire tartaná biztonságosnak a fesztiválon való részvételt. Kolonics szerint a 2019-eshez hasonló látogatószámot tudna produkálni a SZIN 2021-ben is, „főként a fiatalabb korosztály már nagyon ki van éhezve a közösségi együttlétre, koncertekre”.

További kérdés az is, hogy ha a kormány védettségi igazolványhoz köti majd a belépést a fesztiválokra, akkor mit fog ehhez szólni a közönség. A Fishing on Orfű (nem reprezentatív) felmérésből az derült ki, hogy a vendégeknek 90 százalékban nem lenne bajuk azzal, ha csak igazolvánnyal léphetnének be a fesztivál területére. A Campus pedig már most kikötötte, hogy kizárólag a plasztikkártya birtokában lehet majd becsekkolni.

Ugyanakkor a rockmaratonos közönség – a kommentek, lájkok alapján – nagyjából fele-fele arányban tartaná elfogadhatónak, illetve diszkriminatívnak az előírást, ami igencsak megnehezíti a szervezők dolgát.

„A mi közönségünknek egy jelentős része elzárkózik a védettségi igazolványhoz kötött fesztivál megrendezésétől, mert a szabadságérzetüket bántja, sokszor még akkor is, ha egyébként oltottak – mondja Varga-Csajkás Zoltán. Kaptunk olyan kommentet, hogy oltott vagyok, meg is van a kártyám, de ilyen rendezvényre nem mennék el elvből.

Nekünk nyilvánvalóan figyelembe kell vennünk ezeket a véleményeket is, hiszen sok esetben olyan emberekről van szó, akik az elmúlt tíz évben mindig velünk voltak; nem mondhatjuk rájuk azt cinikus módon, hogy jó, akkor te nem jössz, és kész – ez ellenkezne azzal a filozófiával, ami alapján működik a Rockmaraton. Miközben persze az, aki beoltotta magát vagy átesett a betegségen, jogosan mondja, hogy szeretné a rendezvényt, voltak olyanok is, akik pont ezért fogadták el az oltást.

Az operatív szervező szerint teljesen át kell variálni a beléptetési rendszerüket, ha az igazolvány kontrollálása kötelező lesz, és fel kell készülniük rá, hogy a folyamat jelentősen meg fogja növelni a sorban állás idejét is. Mint rámutat: a kormánynak azt is tisztáznia illene, hogy például a zenekaroknak is szükséges-e majd védettségi igazolvánnyal rendelkezniük vagy sem.

Másik sarkalatos pont a létszámkorlátozás kérdése, mert nem mindegy, hogy 5000 főhöz, 1000-hez vagy 500 főhöz kell igazítani egy fesztivált. „Nekünk minden egyes létszámkorlátra egy teljesen új költségvetést kellett csinálnunk, más és más programot kellett szerveznünk, minden esetben eltérőek a színpadszámok, a vizesblokkok száma, a kemping mérete” – magyarázza Varga-Csajkás.

A Bánkitó Fesztivál viszont elébe ment a problémának, és itt a szervezők eleve limitálni fogják a látogatók számát 1000 főben, amely a korábbi napi látogatottság egyötödét jelenti. Oláh Kata szerint a Bánkitó „kizárólag nyitott helyszínekkel készül, a hagyományosan a nagyszínpadnak helyet adó cirkuszi sátor nem lesz idén, hogy ne legyen teljesen zárt része a fesztiválnak”.

A szervezők számolnak azzal, hogy a különböző higiéniai óvintézkedésekre idén több pénzt kell fordítani, a SZIN az átlagostól eltérően sokkal több fertőtlenítőponttal, a Bánkitó maszkokkal is készül.

Ugyanakkor az valahol teljesen abszurd lenne – jegyzi meg végül Varga-Csajkás Zoltán, ha egy fesztiválon kötelezővé tennék a maszkviselést. „Nem tudom elképzelni, hogy a 70 vagyonőröm kergessen több ezer embert, hogy légyszi, bocs, húzd fel a maszkod. Ráadásul mindig mindenkinél van egy pohár sör a kézben, tehát már csak emiatt sem fognak az emberek folyton maszkot viselni.”

hvg.hu