Otthon / Friss hírek / Áder János alaptörvény-ellenesnek tartja a lakástörvényt, az Alkotmánybírósághoz fordult

Áder János alaptörvény-ellenesnek tartja a lakástörvényt, az Alkotmánybírósághoz fordult

Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken. A KEH honlapján megjelent közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés.

Áder az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában azt írta: álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamit a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény rendelkezéseinek.

Az akkor még százezer bérlakást érintő, egész országra kiterjedő indítvány első formájában valamennyi önkormányzatnak kötelezővé tette volna a tulajdonában lévő bérlakások eladását a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért. A Böröcz László által beterjesztett javaslat komoly tiltakozási hullámot indított el, még a kormánypárti polgármestereknél is kiverte a biztosítékot. A Fidesz végül visszakozott, és jelentősen átírta a javaslatot: a módosítás értelmében végül azok vásárolhatják meg a világörökségi helyszínen lévő, eddig elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat, akik legalább öt éve bérlik azt.

A módosítás részletei

A jogszabály állami vagy önkormányzati bérlakások megvételére nyújt lehetőséget azon magánszemélyeknek, akik már a tavalyi év végén is bérelték a megvásárolni szándékozott lakást. A törvény a műemléki épületben lévő vagy az eddig elidegenítési tilalom alatt álló lakásokra vonatkozik. A lakásokat kedvezményes áron vehetik meg a bérlők vagy egyenesági rokonaik. A kedvezmény attól függ, milyen hosszan bérelte azt a lakója. Aki legalább 25 éve bérli a lakást, az a forgalmi érték 15 százalékáért veheti meg azt. Ha a bérleti jogviszony nincs még 25 éves, de több mint 15 éve él, a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetni, míg 5 és 15 év közötti bérlési idő esetén a 80 százalékát. Akik ingatlancserével jutottak bérleti joghoz, azoknak szintén a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetniük, ha pedig valaki a csere során tulajdonjogot cserélt bérleti jogra, akkor a 35 százalékát. További 5 százalék árkedvezmény illeti meg azokat, akik egy összegben kifizetik a vételárat, részletfizetés esetén az ingatlant legkésőbb 25 év alatt kell kifizetni. Nem veheti meg a lakást az a bérlő, akinek a megelőző egy évben legalább háromhavi lakbértartozása volt, vagy az, akinek adó- vagy más köztartozása állt fenn. A megvásárolt lakás négy évig nem adható el.

 

Külön rendelkezések vonatkoznak a budai Várnegyedben lévő lakásokra. Itt az államon és az önkormányzaton kívül csak magyar vagy uniós állampolgár szerezhet tulajdonjogot. Aki erre nem jogosult, de már van itt lakása, eladni nem köteles, de újabbat nem vehet. Magánszemélyek az öröklést leszámítva legfeljebb két lakást vásárolhatnak. A Várban lévő lakások rendeltetése nem változtatható meg, kivéve a földszintieket, azoké kereskedelmi, szolgáltató vagy kulturális rendeltetésre módosíthatók. Az önkormányzatok a lakáseladásból származó bevételeket lakóépületek homlokzati felújítására vagy korszerűsítésére használhatják fel.

Áder János úgy fogalmazott, hogy a jogalkotói cél és és különösen az ebből a célból alapított vételi jog intézménye nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel. Az 1990-es években lezajlott és lezárult privatizáció során a jogalkotó a műemléképületekben lévő lakásokra, az azokra vonatkozó speciális védelmi és karbantartási feladatok miatt nem engedett vételi jogot. Kifejezetten ennek a kérdésnek az alkotmányosságát vizsgálta az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában és megállapította, hogy

a vételi jog alkotmányos szabályozása esetén nem alkotmányellenes, ha az állam a műemléképületek, és az azokban lévő lakásokkal kapcsolatos védelmi feladatát oly módon kívánja teljesíteni, hogy e lakásokra nézve nem teszi lehetővé a vételi jog előírását. Ez a feladat ugyanis megköveteli, hogy csak olyan vevők szerezhessék meg a műemlékek tulajdonjogát, akik képesek az ebből adódó sajátos védelmi és karbantartási követelményeknek megfelelni. A vételi jog szempontú válogatásra nem ad lehetőséget.

Az államfő hozzátette: az alkotmányhoz képest az új Alaptörvény a kulturális örökséget illetően még szigorúbb követelményeket támaszt. Arra is hivatkozik indoklásában, hogy „tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet”.

A köztársasági elnök a Fudan Egyetemről szóló törvényt aláírta, és szerdán a homofób pedofiltörvényre is rábólintott a parlamentben a múlt héten elfogadott jogszabályok közül.

24.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Januártól emelkedik a nyugdíjkorhatár Magyarországon Januártól emelkedik a nyugdíjkorhatár Magyarországon

2022 elejétől az 1957-ben születetteknél 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. A2014 óta folyamatos nyugdíjkorhatár újabb …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: