Megtámadták az Alkotmánybíróságon a közszférában dolgozók kötelező védőoltását

A munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent október végén: az egyik a versenyszférára, a másik az állami és az önkormányzati szférára határozott meg szabályokat. A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkavállalók két csoportjára hozott szabályokat:

1. azokra a munkavállalókra, akik nem állami vagy önkormányzati munkáltatónál dolgoznak – az ő számukra a munkáltatójuk rendelheti el a védőoltás felvételét;
2. azokra a munkavállalókra, akik az államnak vagy önkormányzatnak dolgoznak – nekik kötelező beoltatniuk magukat.

A kormányrendelet a következő dolgozókat kötelezi a védőoltás beadatására:

• az oktatásban dolgozókat,
• a kulturális intézmények dolgozóit,
• a szociális intézményekben dolgozókat,
• a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit,
• a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, a NAV személyi állományát.

Az önkormányzatoknál dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármester így dönt.

Ezen kötelezettség alól mentesül, aki orvosi szakvéleménnyel igazolja, hogy ellenjavallt számára a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat. Aki ez alatt sem oltatja be magát, annak a jogviszonyát a munkáltató a megszüntetheti. Ha a dolgozó a kötelező fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és továbbfoglalkoztatja.